Gazdasági régió lehet Székelyföld
A román és a romániai magyar politikusok egyetértenek abban, hogy az ország fejlesztési régióit nem etnikai, hanem gazdasági szempontok alapján kell átrajzolni, a román közéleti szereplők körében viszont egyelőre elutasításba ütközik az önálló székelyföldi fejlesztési régió ügye.
A román politikai szereplők az elmúlt napokban erőteljesen hangsúlyozták elutasító véleményüket. Közülük többen egyetértenek ugyan a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) álláspontjával, amely szerint az 1998-ban mesterségesen megrajzolt nyolc fejlesztési régió túlságosan nagy ahhoz, hogy hatékonyan pályázhasson uniós pénzekre, túlságosan vegyes összetételűek ahhoz, hogy hatékony fejlesztési stratégiát lehessen rájuk alapozni.
A magyarok e szervezete - amely jelenleg a Demokrata Liberális Párttal (PD-L) alkot kormánykoalíciót - számos fórumon példaként hozta fel, hogy ugyanahhoz a régióhoz tartozik Csíkszereda és Gyulafehérvár. Hasonlóképpen "közösködik" egy régión belül Fehér és Kovászna megye, holott semmiféle hagyományos együttműködési tapasztalatuk nincsen. Egyazon régióban van a Fekete-tenger partján fekvő Konstanca megye a Kárpátok túlsó felén lévő Vrancea megyével.
Az RMDSZ ezért tartaná hasznosnak, ha a közös hagyományú, hasonló társadalmi-gazdasági körülményekkel rendelkező székelyföldi megyék (Hargita, Kovászna és Maros) közös fejlesztési régióban foglalnának helyet.
A romániai magyar szervezet politikusai az utóbbi években igyekeztek kevésbé az "etnikai szempontot" hangsúlyozni. Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke kifejtette: a mai román politikában az autonómia-törekvésektől való félelem miatt politikai okokból sokan szembehelyezkednek a decentralizációs szándékokkal. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester a napokban úgy nyilatkozott: a székelyföldi megyéket magába foglaló fejlesztési régió érdekében EU-konform érveket kell használni, és nem az etnikai jelleget hangsúlyozni, amire hivatkozva többen rossz fényt igyekeznek vetni a kezdeményezésre.
Kétségtelen, hogy a román politikusok az említett régiót már-már a "területi autonómia" fogalmával keverik. Victor Ponta, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke egy mostani nyilatkozatában éppen a választói bázisára gondolva ellenezte az etnikai kritériumon alapuló régió létrehozását. Sever Voinescu, a PD-L szóvivője a román alkotmányra hivatkozva emelte fel szavát a minap az "etnikai alapú területi autonómiával" szemben.
Önnek mi jut eszébe Székelyföldről?
Még a román kormánypárt elnöki székéért Emil Boc miniszterelnökkel versenybe szálló Vasile Blaga volt belügyminiszter is úgy nyilatkozott: valóban nem megfelelőek az Európai Unión belül a jelenlegi fejlesztési régiók, de elfogadhatatlan lenne azok etnikai alapokon való átrajzolása. Blaga szerint a gazdasági szempontoknak kell érvényesülniük, függetlenül attól, hogy például Hargita és Kovászna megyében csekély a román lakosság aránya.
A bukaresti Új Magyar Szó ismertette Csutak István fejlesztéspolitikai szakember tanulmányát, amely szerint a következő két évben legalább 800 millió euróra lenne szükség ahhoz, hogy Székelyföld fejlesztési stratégiája a terveknek megfelelően valósulhasson meg. Szerinte ez az összeg kellő szakmai és politikai összpontosítással meg is duplázható. Nemcsak infrastrukturális fejlesztést tart szükségesnek, hanem vállalkozástámogatást, -fejlesztést is, és prioritásként kezeli a szakképzés és a tanulás támogatását is.
"Az uniós támogatásoknak, társfinanszírozásoknak fő célja az életminőség javítása, a mi esetünkben munkahelyeket, a jövedelmek stabilizálódását, sőt növekedését kell, hogy jelentse" - mondta a lapnak Csutak. Egy korábbi előadásában a román országos statisztikai intézet adataira hivatkozva hívta fel a figyelmet arra, hogy a tömbmagyar megyék lakosságának átlagjövedelme az országos rangsor végén kullog.
